A két világháború közötti időszakban az egyre gyorsabban iparosodó társadalom túllépett az art nouveau organikus inspirációján. A kor szellemiségének jobban megfelelő új művészeti mozgalmak jelentek meg – kubizmus, futurizmus, dadaizmus, expresszionizmus –melyek jelentős befolyással bírtak a plakáttervezés műfajára is. A plakátok témái is tükrözték a változásokat, az ipari találmányok, közlekedési eszközök hirdetései egyre nagyobb szerepet kaptak.
A társadalmi-iparosodási folyamatokkal egyúttal megindult egyfajta metodikai változás is, a hirdetési plakátok tervezése az illusztrációtól fokozatosan átfordult a tudatos grafikus design felé, Franciaországban, Svájcban, Németországban elindultak az első grafikus tervezői kurzusok.
Az új technokrata korszak szellemét és formai jellegzetességeit jól tükrözi a Rodcsenko, El Liszickij, Klutsis, Sternberg testvérek neve által fémjelzett orosz konstruktivista művészeti irányzat, melynek hangsúlyos, erőteljes vonalai, geometrikus formái, ragyogó színei jelentősen befolyásolták a Bauhaus és De Stijl stílusjegyeinek kialakulását is.
A 20-as évek közepére mindezen szerteágazó modernista irányzatok összeolvadtak egy új nemzetközi művészeti stílusban, az art decoban. Az elnevezést visszamenőleg alkották a 60-as években az 1925-ös párizsi világkiállítás (Exposition Internationale des Arts Décoratifs) nevéből, melyen a korszak jelentősebb irányzatai mind képviseltették magukat.
ART DECO KIÁLLÍTÁSI ÉS REKLÁM PLAKÁTOK
Az art deco eklektikáját jól mutatja, hogy az elegáns, intellektuális képek világában jól megfértek egymás mellett a geometrikus, tiszta formák és az 1922-ben feltárt Tutanhamon sírban talált kincsek hatására újra-felfedezett ókori egyiptomi, görög, latin és egzotikus afrikai, perzsa, azték művészet motívumai. Az új stílus az art nouveau-hoz hasonló sebességgel terjedt végig és vált uralkodóvá Európában és Amerikában egészen a második világháborúig.
A párizsi kiállításon első díjat nyerő Au Bucheron című munkájával vált ismertté mindössze 24 évesen Alphonse Mouron Cassandre, az art deco egyik legnagyobb hatású művésze. Cassandre 50 éves pályafutása alatt több ikonikus plakátot alkotott, melyek stílusa és szemlélete meghatározóvá vált a 20. sz. első felének reklámtervezésében. Az általa tervezett hirdetésekben a tipográfia a grafika része volt (Cassandre 3 saját betűtípust alkotott, melyek a mai napig használatban vannak), a Dubonnet cég számára készített rajzaival pedig ő alkotta meg a plakátsorozat műfaját.
ALPHONSE MOURON CASSANDRE ART DECO REKLÁM PLAKÁTJAI
A második világháborúban a propaganda ismét központi szerephez juttatta a plakátot, bár már a rádióval és a nyomtatott sajtóval megosztva. Ekkorra a legtöbb plakát már offset nyomatként, tömegtermeléssel készült, ez lehetővé tette a fotográfiák használatának általánossá válását a posztereken is.
MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS PROPAGANDA PLAKÁTOK
A kőnyomatos plakátok korszakának utolsó fellángolása Svájchoz kötődik. A svájci kormány a 20-as évektől komolyan támogatta a nyomdaipart és a minőségi plakátok készítését, a híres svájci precizitásra jellemző ízlésvilágnak megfelelően kialakult a ’Sachplakat’ stílus, mely a 2. világháború és a korai 50-es évek alatt élte virágkorát. A művészek mindennapi tárgyakról készítettek ikonszerű, gyakran finom humorral átszőtt, vizuálisan elegáns posztereket.
SACHPLAKAT/OBJECT POSTER HIRDETÉSI PLAKÁTOK
Bár a háború után a televízió terjedésével a plakát komoly konkurenciát kapott és szerepe általánosan csökkent hirdetési médiumként, a fogyasztóképes népesség gyors növekedése, az ipar és közlekedés ugrásszerű fejlődése és a globális méretű cégek és márkák kialakulása az 50-es évekre mégis a plakáttervezés új felvirágzását eredményezte.
A század közepére a plakátok grafikájában két stílus vált jól megkülönböztethetővé:
A fogyasztói nagyközönségnek szánt plakátok stílusa könnyed volt, élénk színek és játékos motívumok, a grafikai és tipográfiai megoldások gazdagsága, kötetlensége jellemezte.
A nemzetközi tipográf avagy svájci stílust egyszerű betűtípusok és elemek, szigorú geometrikus formák, átgondoltság, grafikus illusztráció helyett gyakran modern fényképek, absztrakt ábrák alkalmazása jellemezte. A stílus kialakulására jelentős hatással volt a Bauhaus irányzata és Jan Tschichold forradalmi ‘Új tipográfia’ c. munkája (1928) a betűtípusok használatáról és a modern design elveiről.
NEMZETKÖZI TIPOGRÁF avagy SVÁCI STÍLUSÚ REKLÁM PLAKÁTOK
Számos nagyvállalat grafika és tipográfia alapján jól felismerhető sorozatokat készíttetett, melynek egyes plakátjai gyakran évtizedes periódus alatt, folyamatosan jelentek meg, arculatot társítva a termékekhez és szolgáltatásokhoz.
Az 50-es 60-as évek korszakára jellemző egy sajátos hirdetési szegmens erőteljes fejlődése.
A hajózási- és vasúttársaságok reklámjai az 1900-as évektől jelen voltak a hirdetési plakátok között. A század első felében a társadalom átalakulásával és a közlekedés technikai fejlődésével párhuzamosan az utazási szokások is fokozatos átalakultak, szélesedett a szolgáltatásokat igénybe vevők köre és változott az utazások célja is. A nyaralás az 50-es évekre egyre általánosabbá vált a szélesebb társadalmi rétegekben, egyúttal a repülés technikai fejlődése elérhetővé és megfizethetővé tette távoli úticélok elérését, így az utazási hirdetések száma és szerepe jelentősen megnőtt.
A kezdeti időkben a hirdetési plakátok többnyire egy-egy ikonikus óceánjárót, vonatjáratot ábrázoltak és népszerűsítettek, majd a plakátok grafikája a közlekedési eszközök helyett egyre inkább a járatok célállomásának földrajzi-természeti-kulturális-építészeti jellegzetességeire koncentrált. Üdülési helyszínként gyakran nagyobb tájegységeket vagy a szabadidő eltöltésének módjait (kirándulás, vadászat, horgászat, vitorlázás, strandolás) népszerűsítették, így az egyszerű utazási hirdetések helyébe lassan a turisztikai propaganda összetettebb műfaja lépett.
UTAZÁSI ÉS TURISZTIKAI PROPAGANDA PLAKÁTOK
A post első része ide kattintva olvasható.
